Rengeteg az elhagyott orosz technika Ukrajnában és erre az ukránok is rájöttek: sorra lovasítják meg a kezelőik által hátrahagyott orosz páncélosokat a háborús területről. Most már ukrán influenszerek tanítják a Tiktokon, hogy kell orosz páncélosokat ellopni.
Amerikai hírszerzők azt állítják, hogy több orosz partraszállító hajó is elhagyta a Krímet és Odessza felé vették az irányt. Hamarosan megindulhat a harmadik legnagyobb ukrán város ostroma is.
Az Egyesült Államok hírszerzése azt állítja, hogy kínai tisztségviselők arra kérték februárban Oroszország tisztségviselőit, hogy halasszák az Ukrajna elleni inváziót a téli olimpia utánra – írja a CNN.
Egyre hevesebb harcok folynak Ukrajnában, az orosz csapatok minden oldalról támadnak, de az ukrán védők ellenállása is folytatódik. Oroszország láthatóan egyre keményebb eszközökhöz nyúl: hétfőn már tüzérségi támadást indítottak Harkov lakónegyedei ellen, ami számos civil életet követelt. A főváros bevételére jelentős erő indult útnak, hatalmas orosz páncélos konvoj ért Kijev közelébe. Míg Vlagyimir Putyin a harctéren fokozza a nyomást, a világ országai korábban soha nem látott szankciókról döntöttek és döntenek folyamatosan, amellyel az orosz gazdaságot döntenék romba. Ilyen körülmények között került sor az első hivatalos tárgyalásokra az orosz és az ukrán delegációk között, amely az előzetes várakozásoknak megfelelően áttörés nélkül ért véget, de nyitva hagyta az ajtót az újabb körös egyeztetések előtt. Az oroszok kedden figyelmeztették Kijev lakosságát, hogy vonuljon fedezékbe, ugyanis célzott támadásokat fognak indítani a fővárossal szemben. Találat érte a kijevi tévétornyot, a támadásban öt ember életét vesztette. Miközben északon akadozik az orosz támadás, úgy tűnik, délen továbbra is erős az inváziós sereg, gyakorlatilag a teljes Azovi-tenger melletti partszakaszt elfoglalta az orosz haderő. A Kreml bejelentette: kész folytatni a béketárgyalásokat.
A világ egy hete az Ukrajna és Oroszország közötti háborúra figyel, amely kétségkívül az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb geopolitikai fordulópontját jelenti. Ennek megfelelően számos ország az Ukrajna elleni támadást követően nem sokkal nyilvánosan elítélte Oroszországot, illetve több esetben kemény szankciókat is életbe léptettek Moszkvával szemben. Bár az Egyesült Államok és szövetségesei szinte kivétel nélkül tettek ilyen lépéseket, a világ második legnagyobb gazdasága, Kína mélyen hallgat. Többen próbálták már találgatni, hogy mi lehet az oka Peking óvatos kivárásának a helyzet kapcsán, amelyet gazdasági és külpolitikai érdekek egyaránt indokolnak.
A keddi 30%-os szárnyalás után a szerdán délelőtti kereskedésben egészen hihetetlen mértékű, 58% körüli szárnyalás alakult ki a legközelebbi, áprilisi határidős gázárra a holland gáztőzsdén, és így az ár átmenetileg 193 eurón új történelmi csúcsot ért el. Mindez akkor történt, amikor kiderült: a Gazprom mára csak a 20%-át foglalta le a Jamál-Európa gázvezetéken elérhető tranzit kapacitásnak, ami arra utal, hogy a gázszállítás volumenét jelentősen visszafogja a cég, ez pedig az árak ugrásához vezet. Számos más tényező, például a német gazdasági minisztérium, vagy a lengyel miniszterelnök, illetve a Fehér Ház szóvivője, felől érkező jelek, miatt is óriási a bizonytalanság a piacokon azzal kapcsolatban, hogy meddig jöhet zavartalanul az orosz olaj- és gáz Európába és ezek együtt hajtják durván felfelé az energiahordozók árát, az pedig az áram tőzsdei árát. Alábbi hírfolyamunkban a mai legfontosabb európai energiapiaci fejleményeket foglaljuk össze.
Egyre több az olyan jel, amely arra utal, hogy jelentős az Európába irányuló orosz olaj- és gázszállítások zavartalanságával kapcsolatos kockázat, így röviden összefoglaljuk, hogy Európában melyek a legfontosabb tényezők.
Idén átlagosan 9% lehet a magyar infláció, és ez 2023-ban is csak 7%-ra csökken – jósolják friss elemzésükben a Raiffeisen Bank szakemberei. Ez az előrejelzés sokkoló lehet, hiszen még néhány hete is 6-7 százalékra várták az elemzők az átlagos áremelkedési ütemet. Így pedig megvalósulhat az is, amitől eddig csak féltünk: két számjegyű inflációs ráta is jöhet az év során.
Abszolút nyitottak vagyunk az orosz energetikai szektor elleni szankciók kérdésére, ez az asztalon van, de még mérlegelnünk kell az ilyen lépések hatásait – jelezte a Fehér Ház szóvivője az MSNBC tv-nek adott interjúban.
Az orosz haderő egy puskalövés nélkül elfoglalta a Krímet, aztán kimentek Szíriába és legyőzték a szír demokratikus erőket és az Iszlám Államot. Az évtized második felében Oroszország hiperszonikus rakétákat, robottankokat, exoszkeletonokat mutatott be. Látványos videók, hősies tettek, modern technológia. Úgy tűnt, hogy az orosz haderő túllépett a Vörös Hadsereg „többet erővel, mint ésszel” doktrínáján és félelmetesen ütőképes, modern védelmi erővé vált. Aztán jött az ukrajnai invázió, vele a videók a szénné égett orosz harckocsi-oszlopokról, a szántóföld közepén hagyott, 25 millió dolláros légvédelmi rendszerekről, a megtépázott orosz hadifoglyokról. Nézzük, mi történt.
A gázárak szárnyalásával párhuzamosan az utóbbi napokban a magyar tőzsdei azonnali és határidős áramárak is hatalmasat emelkedtek, történelmi csúcs közelében járunk, így ez is fáj azoknak a magyar intézményeknek, akiknek mostanában kell új szerződést kötnie, vagy a tőzsdei árakhoz igazodik az áramköltsége.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán azt mondta, ha harmadik világháborúra kerülne sor, az nukleáris fegyverekkel zajlana, és pusztító erejű lenne – írja a Reuters a RIA hírügynökségre hivatkozva.
A haditechnikai témák iránt érdeklődők számára valószínűleg fizikai fájdalmat okozó videó került elő az ukrajnai háborúból. Helyi ukrán civilek traktorokkal vontatnak el egy körülbelül 25 millió dollárt, azaz durván 8,6 milliárd forintot érő, csúcstechnikának számító orosz TOR-M2-es légvédelmi rakétarendszert, melyet kezelői hátrahagytak a puszta közepén.
A német gazdasági minisztérium szóvivője azt jelentette be, hogy a kormány megbízást adott a gázbeszerzésért felelős intézménynek, hogy vegyen 1,5 milliárd euró értékben nem-orosz cseppfolyósított földgázt – jelentette a Reuters.
Ray Dalio elmondta, hogy szerinte Oroszország ukrajnai inváziója komoly fenyegetést jelenthet a háború utáni világrendre nézve, a sztárbefektető szerint két aggasztó kérdés merül jelenleg fel: vajon ez a háború túlterjed-e Ukrajnán és belekeveredik-e a NATO, illetve az is kérdéses, hogy hogyan fog Kína reagálni a helyzetre.
Kedden reggel az orosz gépek európai légtérből való kitiltása ellenére leszállt egy orosz gép Pozsonyban, amely nukleáris fűtőanyagot hozott – írja a szlovák Denník N.